Gondoskodunk, de kiről?

Sok ember van a világon akinek életében egy pillanatra sem jut eszébe, hogy bármit is tegyen a halála utáni ügyekben előre. De vannak bőven olyanok is, akik a legjobbat akarják a családtagjaiknak, ezért mindent is elrendeznek. Vagy legalábbis ez a szándékuk. Az szerintem erősen alap, hogy az ember a bankban, biztosítónál ad meg haláleseti kedvezményezettet. Hazaérve mondja is két tevékenység között fél mondatban, hogy ‘voltam ma a bankban, téged adtalak meg…’

Szerintem erre 100-ból 99-szer az a válasz, hogy ‘jaj már, hol van az még’. És a ‘jajmározó’ ezzel el is feledi, a másik meg azzal a boldog tudattal él tovább, hogy Ő mindent megtett, minden rendben.

Ezt gondoltam én is, egészen addig, míg saját magam nem szembesültem a valósággal. Néhány hónapja beballagtam a bankba egy régi bankszámla szerződéssel és egy halotti anyakönyvi kivonattal, kértem a számla zárolást. Nagyon kedves ügyintéző elmondta, hogy minden rendben, rögzített mindent és majd a hagyatéki végzéssel kell visszajönni. Aztán a hagyatéki tárgyaláson a közjegyző felolvasta a bank levelét, miszerint a bankszámla nem a hagyaték része, mert van haláleseti kedvezményezett megjelölve. Mondtam, hogy de hisz én voltam a bankban és nem mondott ilyet a nagyon kedves hölgy…

Elballagtam újra a bankba, mondtam, úgy tudom, van kedvezményezett. Válasz: hát azt ők nem tudják, azt a központból kell lekérni. De jófejek, felhívnak, ha megérkezett az adat… (Itt felhívnám a figyelmet, hogy 2024-es évet írunk, mikor ez történik. Nem tudom, galamb hozta-e vagy váltott lovas postakocsi…) Felhívnak, mondják, hogy ha újra bemegyek, akkor tudjuk intézni. Kérdezem, hogy én vagyok a megjelölt? Válasz: azt nem mondhatják meg, de ha én bemegyek, akkor én tudom intézni és ezt csak a kedvezményezett jogosult intézni.

És hogy ezt miért is írtam le? Hogy tudjatok arról a számomra eddig egyáltalán nem világos tényről, hogy a bank a világon semmit nem tesz annak érdekében, hogy ha egy haláleset miatt zárolt számlán van kedvezményezett, akkor azt megtalálja, értesítse, bármilyen módon megpróbálja számára eljuttatni a jogos pénzét. A bank csak és kizárólag annyit tesz, hogy ha a megjelölt kedvezményezett személyesen megjelenik, hitelt érdemlően bizonyítja a halál tényét és kéri a számlán levő összeg kifizetését, akkor a bank azt megteszi. Ennyi. Ha ez a személy csak megjelenik és bejelenti a tényeket, még csak annyi sem történik, hogy a bank megnézze, van-e kedvezményezett és az esetleg nem az épp ott ülő-e…

Támadt nekem az a szörnyű sejtésem, hogy egy banknak ebből jelentős bevételei származnak. Hisz ha valaki nem tud róla, hogy Őt jelölte valaki, akkor csak úgy magától nem ugrik be kérdezősködni, hátha van bent neki járó néhány millió. És ha ez néhány évig ott csücsül, biztosan el lehet ezt előbb-utóbb könyvelni egyéb bevételbe…

Több irányból gugliztam, semmilyen nyomát sem találtam annak, hogy lenne értesítési kötelezettség. Sem jogszabályban, sem banki ÁSZF-ben. ‘Most szóljon vagy hallgasson örökre’ az elv.

Én ezt most úgy teszteltem végig, hogy ez semmilyen hatással sem volt az életünkre. Csak vannak családok, akiknek egy tragédia után a további életüket jelenti az, hogy minél előbb hozzá jussanak ahhoz a pénzhez, ami őket illeti.

Mi ebből a tanulság? Hogy nem mellékes, hanem fontos infó az, hogy valahol valakit megtettél haláleseti kedvezményezettnek. Kell neki szólni róla és pontos infókat adni arról, hogy hol és mire vonatkozóan. Különben életed spórolt pénze az unokák nászajándéka helyett a részvényesek osztalékába megy majd…