Repül az idő, de nincs egyedül-bizony a Geszti meg 60

Úgy tűnik nekem Geszti koncerteken visszatérő találkozásaim vannak az idővel. Kezdhetjük azzal, hogy amikor elkezdték reklámozni a Geszti 60 koncertet, nekem először nem esett le, hogy a 60 az az életkora. Mert hogy lehetne annyi?

Az egész életemet végig kísérte valamilyen formában. Kezdődött Mézga Aladárral. A Rapülök idején jól elugrabugráltam rá az aktuális buliban. Aztán megérkezett a pécsi Közgázra és tartott egy olyan előadást reklám témában, amitől egészen leesett az állam-számomra akkor derült ki, hogy ez az ember nem ugra-bugra bohóc, hanem egy iszonyú nagy tudású, nagyon értelmes pasi. Hosszú évekig követtem a reklámos munkáikat és imádtam őket. Az ARC plakátkiállítást minden évben megnézem. Szerettem a Jazz+Az-t, imádom a Dzsungelkönyvét és a Pál utcai fiúkat is.

Sokáig úgy emlékeztem, ezek közül a Rapülök egy szórakoztató vicc volt csak. Aztán 2011-ben két ovis szüleiként kaptunk egy fél napnyi gyerek mentes kimenőt a Sziget nulladik napjára a Gesztiválra. Nekem ott, azon a koncerten esett le először, hogy ami a 90-es években vicces rímnek tűnt csak, az mind tele van súlyos mondatokkal. A mai napig megvan nekem az érzés ott a Szigeten állva, mikor megértettem és megéreztem, mit jelent ez a sor, hogy ‘az akarok lenni, aki akkor voltam, mikor az akartam lenni, aki most vagyok’. Én akkor ott pontosan ezt éreztem egy pillanatra. És ott bekapcsolt ez az idő faktor, meg hogy tényleg rapül…

Aztán eljött a most vasárnap. Álltam az Arénában a sorban. Hát persze hogy a női WC-s sorban, hol másol állhat egy nő? És ott újra megjelent az idő, bőrnadrágok és bőrszoknyák formájában. Mert a női közönség nagyon nagy hányada bőrnaciban vagy bőrszoknyában érkezett a koncertre. A WC sor hosszú, ráértem észlelni, hogy a bőrcuccról tudhatom, ki az aki ‘elmúlt 20 és elmúlt 40…’ Miért is húz valaki bőrcuccort egy koncertre? Hogy látszon, milyen vagány és fiatal. És mi látszott? Hogy nem az. Hol tévedtünk el? Hogy az maradt a ‘fiatalos’ eszköztárunk, ami akkor volt fiatalos, amikor mi fiatalok voltunk. Ugye mindenkinek van olyan férfi ismerőse, aki a mai napig Ritt farmerben és Fruit of the Loom pólóban jár és olyan a frizurája, mint Rick Astleynek , de totál meg van róla győződve, hogy ő egy vagány pasi? Na így jártunk mi ezzel a bőrcuccal (Vagyis én nem, mert nekem már csak ott jutott eszembe, hogy húzhattam volna bőrszoknyát is-néha a feledékenység is egy előny.)

Aztán a WC-ről szabadulva életem legjobb magyar koncertjére jutottam. Sok-sok olyan koncerten jártam, ahol iszonyú jó volt a buli. Olyan koncerten is jártam, ahol jó volt a buli, de közben sírtam is. Itt jó volt a buli, többször sírtam (például az alábbi szám alatt) és az első pillanatától az utolsóig tátott szájjal figyeltem azt a látványt és show-t , amit idevarázsoltak. Hogy Geszti Péternek az a szakmája, hogy emberekre hasson, azt tudtam. Vasárnaptól bizton állíthatom, hogy Geszti egy zseni. És nem mondhatom, hogy a ‘maga műfajában’, mert ez annyi féle műfaj, ami megszámolhatatlan.

Ezen a koncerten nagyon szép példáját mutatta meg annak, hogy kell a tömegre okosan hatni. Hogy van ember, aki egy koncerten el tudná érni azt, hogy a végén a közönség a Néva jegére vonuljon és megostromolja a Téli Palotát. Jó lenne, ha sokan akik ott voltak a közönségben, értenék, hogy okoskodással, számokkal és elemzésekkel senkit sehonnan és sehova nem lehet elmozdítani. Fura, de azzal meg igen, ha a Dés szaxofonozik a színpadon a Mi vagyunk a Grund alatt…

És itt újra csak eszembe jutott a bőrnadrág és az életkor problematikája. Épp aznap fikázott a 16 éves gyermekünk egy videót, amivel valaki a ‘fiatalokat’ szerette volna megszólítani. Ami szerinte tök gáz minőségben, technikával és fiatalosnak vélt, ámde értelmetlen nyelvezettel készült. Amivel pont elérte, hogy a célcsoport rögtön levegye: itt valaki próbálja eltalálni, hogy kell Őket megszólítani, de nem sikerül. Nekem az jött le, hogy ez olyan, mint amikor valaki a babákhoz pöszén beszél. A célcsoport szeretné jelezni, köszöni, Ő nem hülye és sokkal többre értékelné, ha mindenki a saját őszinte stílusában szólalna meg, nem játszana 52 évesen 17 évest. Mert nem fog sikerülni.

Nem lett volna nehéz Geszti 60-ként is beleesni ebbe a csapdába. Iszonyú tiszteletre méltó dolog az, hogy valaki 60 évesen úgy tud fiatal maradni, hogy közben a 60 év bölcsességét is mellé teszi. És ez az, amivel bárki számára érthető, őszinte és szerethető lesz az, amit csinál. Mint a ‘Zúg a Volga’ ebben a felállásban. Ahol egyszerre tud szólni 1992 Zúg a Volga érzése azzal, amit ez 2025-ben jelent. Borsódzik a hátam, ahányszor újra megnézem…

Previous
Previous

Ma van a szülinapom-pom-pom…

Next
Next

Ha elmúlik Karácsony…